A viziközmű-vagyonnal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések
Az elmúlt években több változás is bekövetkezett a közművagyon üzemeltetésére, nyilvántartására, értékelésére stb. vonatkozó jogszabályokban, amelyeket az alábbiakban kivonatos formában mutatunk be:
A víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.)
A víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása
A törvényi rendelkezés értelmében a víziközművek fejlesztése magában foglalja a meglévő vízművek felújítását, pótlását, valamint az új, illetve bővítő víziközmű beruházásokat. A víziközmű felújításának, pótlásának forrását képezik az üzemeltetésbe adott víziközművek használatáért a víziközmű-szolgáltató által a tulajdonos részére fizetendő koncessziós díj, vagyonkezelői díj vagy használati, illetve bérleti díj.
Az önkormányzati, illetve állami tulajdonú víziközművek felújítási és pótlási forrásait a víziközművek bekerülési értéke alapján elszámolt értékcsökkenésével arányosan kell képezni. víziközművek bekerülési értéke alapján elszámolt értékcsökkenésével arányosan kell képezni. Mivel a meglévő víziközművek könyv szerinti bekerülési értéke azonban jóval alacsonyabb, mint az avultsággal korrigált újrapótlási értékük, mint az avultsággal korrigált újrapótlási értékük, szükségessé vált a víziközművek vagyonértékelését törvényi szinten szabályozni.
A Vksztv. 12. §-a szerint
- − a víziközmű tulajdonosa az üzemeltetési szerződés megkötésére vonatkozó pályázati kiírást, ennek hiányában az üzemeltetési szerződés megkötését megelőzően köteles a tulajdonában lévő víziközmű vonatkozásában vagyonértékelést végezni.
- – A vagyonértékelés költségei a víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételek terhére is finanszírozható.(!)
- – A vagyonértékelés az üzemeltetési szerződés mellékletét képezi.
- – A vagyonértékelést
- = a 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében 2019. december 31-ig,
- = a 2012. július 15-én folyamatban lévő pályázati eljárások esetében az üzemeltetési szerződés megkötését megelőzően
kell elvégezni.
- 1. A víziközművek vagyonértékelésének szabályait a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) tartalmazza.
A miniszteri rendelet 2. §-a kimondja, hogy
- – a Vksztv. szerinti vagyonértékelést úgy kell elvégezni, hogy az megbízható kiindulópontot nyújtson a fenntartható és költséghatékony üzemeltetéshez, továbbá a víziközmű-ágazat vagyontárgyai értékének és műszaki állapotának változása ez alapján nyomon követhető és dokumentált legyen;
- – a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában, vagy – ha az üzemeltetési szerződés ezt a víziközmű-szolgáltató feladatává teszi – a víziközmű-szolgáltató vagyonnyilvántartásában át kell vezetni;
- – a vagyonértékeléshez szükséges víziközművagyon-leltár előállításáért, teljes körűségéért, továbbá annak folyamatos aktualizálásáért a víziközmű tulajdonosa felel;
- − a víziközmű vagyonértékelésére az avulással korrigált újraelőállítási költségalapú módszert kell alkalmazni, de a jogszabályban meghatározott esetekben az indexált bekerülési költség módszere is alkalmazható.
NFM rendelet II. Fejezete tartalmazza a Víziközművek Vagyonértékelésének Részletes Szabályait
1. A vagyonértékelés általános szabályai
2. § (1) 2. § (1) A víziközmű víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti vagyonértékelését úgy kell elvégezni, hogy az megbízható kiindulópontot nyújtson a fenntartható és költséghatékony üzemeltetéshez, továbbá a víziközmű-ágazat vagyontárgyai értékének és műszaki állapotának változása ez alapján nyomon követhető és dokumentált legyen.
(2) A megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában, vagy – ha az üzemeltetési szerződés ezt a víziközmű-szolgáltató feladatává teszi – a víziközmű-szolgáltató vagyonnyilvántartásában át kell vezetni. Az utolsó vagyonértékeléstől számítottan a vagyonérték aktualizálását legalább 10 évente el kell végezni e rendeletnek megfelelően.
(3) Ha több víziközmű-tulajdonosnak azonos működési területen vagyonértékelési kötelezettsége van, a vagyonértékelést azonos időpontban és feltételek mellett, együttműködve kell elvégeztetni.
(4) Víziközművagyon-értékelést olyan gazdasági társaság végezhet, amely szerepel az ingatlanvagyonértékelői névjegyzékben és a vagyonértékelés végrehajtásához a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 3.2-3.4. pontjában meghatározott vízgazdálkodási részszakterületeken szakértői jogosultsággal rendelkező személyt vesz igénybe.
(5) Értékelési tanúsítványt olyan személy állíthat ki, aki rendelkezik az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendelet szerinti ingatlanvagyonértékelő és -közvetítő szakképesítéssel, továbbá szerepel az ingatlanvagyon-értékelői névjegyzékben.
Az 1. számú melléklet szerint
Szakértői szakterületek és részterületeik
1. Környezetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZKV):
(…)
2. Természetvédelem szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZTV):
(…)
3. Vízgazdálkodási szakterület, illetve részterületei (betűjele: SZVV):
3.1. hidrológiai, vízgyűjtő-gazdálkodás, vízkészletgazdálkodás, nagytérségi vízgazdálkodási rendszerek
3.2. ivó- és ipari vízellátás, szennyvízelvezetés, nem szennyvízelvezetési célú csatornázás
3.3. víztisztítás
3.4. szennyvíztisztítás
Amennyiben felkeltettük érdeklődését kérem, keressenek a www.karanta.hu oldalon található elérhetőségeink egyikén vagy a karanta@karanta.hu e-mail címen.